Anya vagyok. Feleség vagyok. Segítő vagyok. Szuperérzékeny vagyok.

Az emberek meghallgatása, a kapcsolódás mindig is nagyon fontos volt számomra. Már gyerekként is akkor éreztem fontosnak és értékesnek magam, amikor a szüleim konfliktusait próbáltam megoldani.

Ez a szolgálatom, de sokáig ezt a képességet magam ellen fordítottam, parentifikált gyerekként mások szükségleteit és érzéseit sokkal könnyebben láttam, magamhoz kevésbé tudtam kapcsolódni. Ezért a stressz és a szorongás mindig is jelen volt az életemben, azonban ezt kívül a körüményeimben próbáltam megváltoztatni. Első gyerekem születése után a szorongásom pánikrohammá fajult, ez volt az a fordulópont, amikor elindultam 29 évesen az önismeret útján.

Jártam különböző szakembereknél ,  próbáltam megváltozni, hogy végre én is normális legyek, mint a többi ember, de nem jártam sikerrel, sőt csak még inkább nőtt bennem a szorongás és a tehetetlenség, mert ez sem működik, kifizettem egy csomó pénzt,  de nem voltam előrébb.

Fejben már mindent tudtam , de a problémákat még mindig nem sikerült megoldani. Szép és fontos dolog az önismeret, a kognitív tudás, de egy ponton megrekedtem, mert a testemhez, az érzéseimhez nem tudtam kapcsolódni. Csak a szorongást és a stresszt éreztem.

Ekkor kezdtem el kísérletezni a testfókuszú gyakorlatokkal. Kineziológus, női jóga, családállítás, do in, Somatic Experiencing hatására végre azt éreztem, hogy kezdek visszatalálni magamhoz és képes vagyok kezelni a nehéz érzéseket és a stresszt.

Gyermekeim szuperérzékenysége vezetett el oda, hogy rájöttem, én is érzékenyebb idegrendszerrel rendelkezem és hogy ez nem egy rossz dolog, ha vannak eszközeink.

Egy idő után észrevettem, hogy nem csupán én vagyok szuperérzékeny, hanem a hozzám forduló ügyfelek is. Így választottam azt az utat, hogy a szuperérzékeny embereket támogatom újra kapcsolódni önmagukhoz, az érzéseikhez és megtalálni a valódi erőt és magabiztosságot.